mbence

About mbence

Posts by :

2015 05 11

Miért nem szeretem a 3D oszlopdiagramokat?

mbence infografika esettanulmány, infografika, Mikola Bence, oszlopdiagram

Miért nem szeretem a 3D oszlopdiagramokat?

Persze biztos van jó pár eset, amikor indokolt az oszlopdiagramok 3d dizájnja – elsősorban, ha illusztratív jelleggel jelenik meg az ábra és kevésbé fontos a tartalom – de alapvetően hatalmas zsákutcának tartom a térbeli oszlopokat. Múlt héten érkezett forrásként az alábbi diagram (az 500 eurós bruttó fizetésre rakodó terheket mutatja)

Külön posztot megér, amikor halmozzuk az y-tengely mértékegységeit, de ezt most tegyük félre, nézzük csak az oszlopokat. A fenti ábra alapján kellett elkészítenem a saját verziómat, nem gond, rutinfeladat. Amíg el nem kezdem 🙁 Nézzük meg a felső ábra első oszlopát. Albániában az 500 eurós fizetés mennyibe kerül a munkáltatónak? Ránézek: kb. 620 euró. Ja nem, a 600-as érték hátranyúlik térben és az oszlop végig alatta marad, akkor kb. 590? Melyik részét kell az oszlopnak leolvasni? A frontális nézetet? Esetleg a térben leghátrébb nyúló részt? Szlovákia 700, vagy 680 euró? Az oszlopok alja sincs rendben, hol lehet a zéró érték?

A szakújságíróval egyeztetve kibogoztuk az ábrát és készült belőle ez:

Nem sokkal egyértelműbb, tisztább és érthetőbb? De 🙂

2014 11 10

Így készült – A szarajevói merénylet grafikája

mbence infografika esettanulmány, infografika, Máté István, Mikola Bence, Szarajevó

Így készült – A szarajevói merénylet grafikája

Érdekes munka volt, ígértem, hogy pár pontba sűrítve megosztom, hogyan készült, lássuk!

A feladat: egy oldalas infografika készítése a Képeslap számára a szarajevói merényletről – egyébként teljesen szabad kezet kaptunk a szerkesztőtől.

Első körben felfrissítettem a gimis emlékeket, rákerestem a merényletre és elolvastam pár írást (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_mer%C3%A9nylet, http://en.wikipedia.org/wiki/Assassination_of_Archduke_Franz_Ferdinand_of_Austria) és megnéztem, hogy milyen grafikák készültek eddig az eseményről. Korrekt infografikát nem találtam, ami egyrészt jó, mert törhetjük az utat, másrészt rossz, mert nagy segítség, ha a kollégák már megszűrik az információt.

Nem gondoltam, hogy problémás lesz rekonstruálni a történetet, hiszen ismert, nagy horderejű és nemzetközi eseményről van szó, de csalódnom kellett. Tényleg nagyon sok helyen fellelhető ugyanaz a történet nagy vonalakban, de ha pontos, apró részleteket nézzük, akkor korántsem rózsás a helyzet. Előzetesen nekem csak Gavrilo Princip neve volt meg az emlékeimben, rácsodálkoztam, hogy valójában ez egy sokszereplős, nagyszabású, olykor komikusan alakuló merénylet volt.

Pár órás adatgyűjtés után felvázoltam egy lehetséges layout-ot (gyakorlatilag ez valósult meg). A felület felső részén egy térképen mesélnénk el a sztorit. Ki, mikor, hol, mit csinált. Az alsó részen pedig megjelenítenénk a drámai pillanatot, amikor halálos lövés éri a hercegi párt. A 3D-s ábra szerepe kettős, egyrészt élettel tölti meg a grafikát a szárazabb térkép ellenpontjaként, másrészt segítségével közelebb hozhatjuk az olvasóhoz a kort (autó, egyenruhák, ruhák megjelenítése).

Az első vázlat

Elkezdtem összerakni a térképet, Máté István kollégám pedig nekilátott, hogy lemodellezze az automobilt és a többi szereplőt. A térképnél problémát jelentett, hogy nem találtam egységes forrást arról, hogy egész pontosan, ki, mikor, hol állt és miként vett részt a merényletben. A Youtube most tele van Ferenc Ferdinándos videókkal, melyek a 100. évfordulóra készültek. Június elején ezek még nem voltak elérhetők. Fent volt viszont egy dokumentumfilm, amiben színészekkel újrajátszották a merényletet (nem találom most a linkjét) – ebből sok hasznos infót ki lehetett szűrni. Végül a Princip bírósági tárgyalásakor készített hivatalos térkép bizonyult a leghasznosabb segítségnek, melyet Sebestyén Imre fordított le nekünk szerbhorvátról magyarra.

Így készült – A szarajevói merénylet grafikája

István szépen haladt a modellel, igazából itt is csupán a szereplők pontos elhelyezése jelentett egy kis gondot. A merényletről fénykép nem készült. Korabeli grafikákon viszont megörökítették a halálos pillanatot.

A merénylő jó helyen, Ferenc Ferdinánd a felesége oldalán

Princip az autó másik oldalánál tüzelt

A hivatalos térkép információi és a merénylet napján készült fényképek alapján végül mindenki a helyére került, hisszük, hogy a valóságnak megfelelően.

A bal oldali elrendezésben szépen látszik Princip, először ezt akartuk használni. Aztán eszünkbe jutott, hogy a merénylő jobbkezes volt, úgyhogy inkább a jobb oldali módon léphetett az autóhoz...

A végleges grafika

A térkép és a 3D modell felhasználásával István készített egy színes, online verziót és Bárány Krisztián videójához szépen animált inzerteket. A grafikát és a rövid videót itt lehet megnézni.

2014 08 13

Robin Williams emlékére

mbence infografika infografika, Mikola Bence, Robin Williams

A váratlan halálhír után, tegnap készítettünk egy grafikát a színész életpályájáról. A főszereplésével készült filmek adatait vizsgálva szépen kirajzolódik a kilencvenes évek sikeridőszaka és az elmúlt évtized sikertelensége.

Az adatokat az Imdb-ről vettem, pár helyen kellett kiegészíteni, ekkor a wikipédián fent lévő számokat használtam. A filmek bevételénél sajnos nem volt egységes nemzetközi adat, így csak a belföldi (USA) adatokat vettem bele. A filmek megítéléséhez szintén az Imdb értékelési rendszerét használtam.

Itt a nekrológ, amibe végül bekerült.

2014 03 19

A kézisajtó működése

mbence infografika infografika, Mikola Bence

Kézzel nyomott Nemzeti Dal

Nagyon szeretném egyszer felrajzolni az 1848-49-es szabadságharc csapatmozgásait egy Minard féle térképre. Ehhez kellene pár hónap kutatómunka, úgyhogy egy jó darabig még álom marad ez a vállalkozás. Addig is kellett valami klassz dolgot rajzolnunk a forradalmi események kapcsán a héten még kapható Képeslapba.

Tóth Szabolcs Töhötöm szerkesztőnk ötlete volt, hogy vizsgáljuk meg a Landerer nyomda gépeit. Rövid nyomozás után kiderült, hogy három múzeumban is található a történelmi nyomdagépekből. Ráadásul ezek közül kettő működőképes, olyannyira, hogy minden március idusán leporolják a gépeket és bárki nyomtathat rajtuk egy példányt a Nemzeti Dalból.

A grafika koncepciója hamar megszületett. Egy nagy fotón bemutatjuk a szerkezet fontosabb részeit, mellette kis fázisrajzokon végigkövetjük a nyomtatás folyamatát. A vázlatom erről annyira vázlatos, hogy inkább nem osztom meg veletek. Jöjjön inkább a kész grafika:

A készítéskor felvettük a kapcsolatot a Kiscelli múzeummal, ahol tárt karokkal fogadtak minket. Béres Attila fotós kollégával mentünk ki a helyszínre, ahol Vörös János segítette a munkánkat. János több mint teremőr. Elmondása szerint huszonegy éve dolgozik a múzeumban és olyan készségesen a fásultság legkisebb jele nélkül meséli újra és újra a kiállított tárgyak történetét, mintha csak a múlt héten kezdett volna.

Attila gyorsan elkészített pár képet magáról a sajtóról, majd megkértük Jánost, hogy nyomtasson ki egy oldalt a géppel. A folyamatot szintén végig fotóztuk. Ezek a képek segítették aztán a fázisrajzok elkészítését.

Kicsit csalnunk kellett. Igazából az egész folyamatot a másik oldalról, tehát a fényképezőgépnek háttal kellett volna bemutatni és a falnak vetett háttal fotózni végig, de ott olyan szűk volt a hely, hogy nem fértünk el rendesen. Így történt, hogy a harmadik fázisnál én ragadtam meg a tekerőkart és juttattam a klisét a nyomólap alá 🙂

A grafikába bekerült még egy kis térkép március 15. főbb helyszíneiről, ezt Balog Éva készítette. A bevezető kis szöveget pedig mint ahogy a Gagarinos grafikánál, itt is Tóth Szabolcs Töhötöm szerkesztőnk tette hozzá az ábrához.

2014 02 03

Izometrikus Macintoshok és Ipadek

mbence infografika Dancsák András, diagram, esettanulmány, infografika, Magyar Nemzet, Mikola Bence

Volt már szó az izometrikus megjelenítési forma előnyeiről amikor Dancsák András vendégposztjában bemutatta a módszer lényegét. Eddig nem sok grafikában használtam izometrikus ábrákat, de mindig elismerően bólintottam, ha találkoztam valahol velük. Például pár éve, amikor az Európa-bajnokság stadionjairól készítettünk egy sorozatot, András rajzolt egy ilyen kis kiegészítő ábrasort. A teljes grafika is nagyon jó lett (itt látható), de a poznani grafikában nekem ez volt a kedvenc részem:

Azt hiszem azóta vártam az alkalmat, hogy ilyen ábrákat rajzolhassak, amióta ezen az anyagon dolgoztunk. Az alkalom jelentem megjött, de a túl sok örömöt nem hozott magával (legalábbis kezdetben).

Múlt héten volt az első Macintosh gép piacra dobásának harmincadik évfordulója. Ennek apropóján kértek a Magyar Nemzet Magazinba egy ezzel kapcsolatos infografikát. Másik régi tervem volt, hogy oldalakon át folyassak egy vonaldiagramot. Most lehetőség volt mindkét vágyam megvalósítására. A grafika alapja az Apple árfolyama volt. Szerencsére évtizedeken át nem sok minden történt vele, így szépen meghúzta magát az oldal alján. A kétezres években aztán nekilódult, hogy szépne mellé lehessen szedni a szöveget. Első lépésként felrajzoltam az oldaltervre, hogy nézne ki a grafika. Így:

Oldalpárt terveztünk, de nem középsőt, így az árfolyam görbéjét meg kellett szakítani a felénél. A tőzsdei adatsor egyúttal egy idővonal, amin jól elhelyezhetők az Apple fontosabb termékei. Ott alul azok a kis firkált téglalapok. A hipotézisem az volt, hogy az új fejlesztések sikere szépen követhető lesz az árfolyam változásán. Ez nem igazolódott be, gyakorlatilag az elmúlt évtizedig alig van mozgás a görbén. Biztos ennek is van érdekes magyarázata, de nézzük inkább a grafikákat.

Nem szerettem volna fényképeket használni az Apple termékek bemutatásakor, mert a rajzos megoldások mindig adnak valami többletet az ábrának. A kérdés csak az volt, hogy milyen stílusban dolgozzunk. Az újság fekete fehér, napilapos papírra nyomva. Ilyen kis méretben és nyomdatechnikával 3D-s modellek nem mutattak volna jól. Az izometrikus, vonalas ábrák viszont jól érvényesülnek. Itt egy részlet a végleges grafikából.

Nem volt bevált módszerem így András tippjein felbuzdulva leszedtem pár referencia képet és elkezdtem kapásból vektorosan rajzolni az első Macintosht. Annyira jó lett, hogy ki se merem tenni ide 🙂

Látszott, hogy ebből nem lesz használható anyag, kellett valami segédlet, hogy ne szálljak el az arányokkal, formákkal. Találtam a neten egy iso grid alapot, amit kinyomtattam és ceruzával elkezdtem vázlatolni rá. Nagyon sokat segített a grid háló. A referencia fotókat szem előtt tartva mankót készítettem magamnak a vektorizáláshoz. Beszkennelve így nézett ki:

Szkennelés után bepakoltam Illustratorba és elkezdtem átrajzolni. Sok apró részletet ekkor kellett kitalálni, de a gépek tömege biztosan fel lett rakva, plusz ekkor is a háttérben volt még az iso grid így nem volt túl nehéz feladat. A vonalas rajz elkészülte után minden felületet kitöltöttem fehérrel, rendbe tettem az alá-fölé rendeltségeket és máris mehetett a helyére.

A végleges oldalpár pedig ilyen lett:

Magyar Nemzet Magazin 2013. 01. 25.

2013 08 06

Infografika gyorstalpaló – 3d síkban, izometrikus ábrák készítése

mbence infografika Dancsák András, esettanulmány, galéria, így készült, infografika

András 2006-óta a Népszabadság infografikusa. Előtte a Magyar Hírlapnál gyártotta a hírgrafikákat. Volt pár jó év, amikor együtt dolgozhattunk. Ezen felbuzdulva pár napja megkértem, ossza meg a szakma iránt érdeklődőkkel, hogyan készült a jóval lentebb látható CET-es (vagy ma már Bálnás) grafikája. A kérést túlteljesítve kaptunk egy általános összefoglalót jó sok példával az izometrikus megjelenítés technikájáról.Érdekes, hogy olyan grafikus népszerűsíti az izometrikus ábrákat, aki elég jó viszonyban van 3d-s modellező programokkal. Fogadjátok szeretettel!

Régebben, mielőtt még a 3d-s képalkotási technológia betört volna az infografikák világába, létezett egy technika amivel látványos 3d-s hatású ábrákat lehetett rajzolni bármilyen 2d-s grafikus programban.

Kezdetben ezt a módszer a műszaki ábrák készítésekor használták amikor egy térbeli tárgy képét, például egy alkatrészt két dimenzióban, egy síkra vetítve akartak ábrázolni. Az eljárás lényege az lerajzolni kívánt tárgyat, épületet, stb. ún. 3/4-es nézetben vagy ha így jobban tetszik madártávlatból mutatjuk be, de úgy, hogy a perspektívikus nézettel ellentétben nincs rövidülés, tehát az azonos méretű tárgyakat tőlünk távoli és hozzánk közel lévő helyen is ugyanolyan méretűnek látjuk. Ez néha kifejezetten hasznos tulajdonság egy infografika készítésénél hiszen ha például egy atomerőmű működését szeretnénk bemutatni, nem segítene a megértésben ha a hozzánk közel lévő reaktornak minden részletét látjuk de a távolabb eső turbinát és generátor részletei a kisebb méretük miatt már alig kivehetőek.

Szerintem ez az eljárás az infografikáknál olyan jól bevált , hogy még a valós 3d-s programok elterjedésének ellenére sem vesztette el létjogosultságát. Ezt jelzi az is, hogy a mai napig rengeteg helyen találkozni vele a magyar és külföldi sajtóban egyaránt.

Előnyei
Rendkívül egyszerű formák (négyszögek, körök, ellipszisek) felhasználásával, nagyon gyorsan látványos és letisztult átlátható grafikát készíthetünk. Nem kell bajlódni 3d-s modellezőprogramok kezelésének tanulásával ami egy elég rögös út (nekem elhihetitek). Aki egy kicsit ért egy vektorgrafikus programhoz pl. Adobe Illustrator az már könnyen elboldogul.

Íme egy kis segítség az induláshoz:

Ez a technika ad egy olyan egyedi, rajzos, mókás hangulatot a grafikánknak amit más eljárással nehéz lenne elérni. Rendkívül széleskörűen felhasználható módszer, ábrázolhatunk vele földfelszín alatti vulkáni tevékenységet, bányát a hegy belsejében, tenger alatti kutatásokat, emberi szövetek metszetét, épületek belsejét, városrészek látképét stb.

Néhány grafika amelyeket ezzel a módszerrel készítettem:

Végül a grafika, ami miatt az írás született és amiről gyakorlatilag nem esik szó benne 🙂
Külön érdekesség, hogy az épülethez nem nagyon állt rendelkezésre használható forrás. Innen-onnan összeszedett fényképek, ábrák szolgáltak referenciaként.

2013 05 21

A világ legjobb infografikája

mbence infografika infografika

A világ legjobb infografikája

Minard térképe Napóleon oroszországi hadjáratáról

Persze tudom, nem létezik legjobb ez, meg legjobb az (speciel feleségből a legjobb az enyém :)), de Minard térképe minden tekintetben megérdemli a legfelső fokot. Ez az ábra majdnem 150 éves és nincs olyan szakmabeli, aki ne hajolna meg nagyszerűsége előtt.

A grafika készítője Charles Joseph Minard (1781-1870) francia mérnök. Dijonban született, matematikát és mérnöki tudományokat tanult majd Franciaország egyik elismert csatorna és kikötő tervező mérnöke lett. Dolgozott Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban. Mérnöki munkája mellett tanított egyetemen majd nyugdíjas korba érve az 1840-es évek közepén (közel 65 éves korában!) kezdett el tematikus térképeket publikálni. Első munkáiban főleg kereskedelmi útvonalak forgalmát, vasúti teher és személyszállítási kapacitásokat jelenített meg.

Térképei hamar népszerűek lettek az országban, sokak szerint nem elsősorban a mérnöki pontosságuk miatt – Minard hajlamos volt a hiányzó adatokat kedve szerint pótolni – hanem a megjelenítés újszerűsége, stílusa végett.

Fő erényének a számok közötti összefüggések azonnali, egyértelmű közvetítését tartotta. A pontos kartográfiai megjelenítés csak másodlagosnak számított. Ha az adatok úgy kívánták, nyugodtan torzított a térképeken. Bármilyen formát használt az adatok megjelenítésére mindig fontos volt valamilyen módon a grafikai elemek méretével jelezni az értékeket.

Habár Minard térképe az oroszországi hadjáratról talán a legismertebb XIX-századi infografika és egyértelműen szakmai csúcsteljesítmény, a maga idejében cseppet sem volt ennyire sikeres. Minard teljesen egyedi módon, a kor gyakorlatát és szabályrendszereit felrúgva alkotott. Nem követett iskolákat és ő sem talált követőkre. Szakmai körökben sokat kritizálták módszerei miatt és gyakorlatilag az összes térképét magán kiadásban jelentette meg.

Az 1860-as években (80 éves korában!) a gazdasági adatoktól a történelem felé fordul. Izgatja a kérdés, hogy az eddig használt ábrázolási technikákkal le lehet-e írni összetettebb történelmi eseményeket. Ennek jegyében két híres hadjáratot is megrajzol. Térképet készít Hannibal Róma elleni hadjáratáról.

A térképen a karthágói hadvezér merész, de kudarcba fulladó vállalkozását láthatjuk, amint az Alpokon keresztül próbál betörni Itáliába (második Pun háború). A hadsereg ábrázolásakor egy megoldással két jellemző adatot is megjelenít. Egy vonallal ábrázolta a csapat mozgását és a haderő nagyságát. Az irány egyértelmű, a nagyságot a vonal vastagsága mutatja. Ez az érték drámaian lecsökken, ahogy a csapatok elérik az Alpok hegyláncait, ahol a harci elefántok nehezen birkóztak meg a hideg, keskeny hegyi ösvényekkel. Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni.

A második térkép bizonyára közelebb állt Minard szívéhez. 31 éves volt, amikor Napóleon serege benyomult Oroszországba, hogy meghódítsa a birodalmat. A hadjárat megjelenítéséhez ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Hannibál térképen. A hódító sereg útvonalát jelző vonal vastagságával jelölte a csapat létszámát. Itt már színeket is alkalmaz. A drapp az előrenyomuló sereg színe, a fekete pedig a reménytelenül visszavonulóké.
Az ábra a vizuális újságírás mintapéldája annak ellenére, hogy nem is újságban jelent meg. Tisztán, áttekinthetően, egyszerű kódrendszert használva mesél el egy komplex, drámai történetet.

Láthatjuk, ahogy elindul az irtózatos méretű sereg (422 ezer fő!). Semmitől sem tartva nyomulnak előre. Kisebb csapattestek leválnak a főseregtől, majd később ismét csatlakoznak az immár visszavonuló társaikhoz. A csapat megy előre, összecsapás nélkül egyre csökken a létszámuk. Az oroszok hátrálnak és felégetik maguk mögött az országot. A franciáknak akadozik az utánpótlása. Borogyinónál összecsap a két sereg, mindkét oldalon nagy az emberveszteség, de Napóleon győz, nyitva a kapu Moszkva felé. A fővárost elfoglalják, de nincs benne sok örömük. Tűzvész pusztít és egyre nagyobb gondot jelent a katonák ellátása. Nem készültek hosszan elnyúló hadjáratra és nem szoktak hozzá a rideg, orosz télhez. Moszkvától visszafelé veszik az irányt. Minard a forduló után újabb adatsorokat mutat nekünk. A grafika alján vonaldiagram mutatja a dátumokat és a hőmérséklet változását. Moszkvánál nulla fokot mérhettek, majd hamar lecsökkent a hőmérséklet –20 alá (leghidegebb érték: –30).
Az embertelen időjárás tovább tizedeli a sereget, végül a 422 ezer főből 10 ezer térhet haza úgy, hogy komolyabb ütközetben nem is vettek részt! Nagyon erős, ahogy a vastag drapp vonal mellé visszatér a vékony kis fekete.

Itt egy részletes katalógus a munkáiról.

Update: a poszthoz szokatlan mennyiségű komment érkezett, melyekben számos történelmi tévedésemre fény derül. A kép teljessége végett teljességéért tessék azokat is elolvasni.

Update II.: Mivel itt az új felületen nincsen komment lehetőség, idekopizom a posztra érkezett reakciókat.

ananaszkonzerv 2013.05.22. 09:28:21
Hello! A szövegben rengeteg a történelmi pontatlanság, most csak két legnagyobbat említem.

„Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni. ” Hannibál serege valóban jelentősen megcsappant az hegyi átkelésben, de ezt pótolta a seregébe belépő észak-itáliai gallokkal és egyéb elemekkel. Ez után 3 nagyobb csatában megverte a rómiakat, köztük az egész római történelem egyik legnagyobb vereségével, a cannae-i csatával, ahol becslések szerint 50 000 róai esett el mindkét konzullal együtt. Ez után még vagy 14 évig maradt Itáliában Hannibál anélkül, hogy ott legyőzték volna.

„Az embertelen időjárás tovább tizedeli a sereget, végül a 422 ezer főből 10 ezer térhet haza úgy, hogy komolyabb ütközetben nem is vettek részt! ” – ez még nagyobb történelmi hiba a szövegben mint a fenti. Mielőtt Moszkvát elfoglalta Napóleon sor került a boronyinói csatára, ami az egész napóleoni háború talán legvéresebb ütközete volt. A becslések a halottak számát 80-100 000 fő közé teszik.

TrollEmber 2013.05.22. 09:30:22
„Isten, ha van:
parasztból lett generális.
Csillagos zubbonyát
célozva tévedünk
mind távolabb portánktól
– hóba, tajgazúgásba.
Ő káprázik folyvást
a fagyban előttünk: Ő,
Kutuzov, Moszkva nélkül.”

Petri György

Leo Decimus 2013.05.22. 09:42:59
„A térképen a karthágói hadvezér merész, de kudarcba fulladó vállalkozását láthatjuk… Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni.”

Már megbocsáss, de ez csak Hannibál itáliai hadjáratának első szakasza. Ezek után még több mint egy évtizedig harcolt -többnyire sikerrel- a rómaiak ellen. A korábbi veszteségeit ügyesen pótolta a fellázadt gall és itáliai törzsekből…hogy aztán Róma ellen vonuljon:) Még háromszor szétverte a római fősereget.

„A csapat megy előre, összecsapás nélkül egyre csökken a létszámuk.” Ehhez képest a szóra sem érdemes borogyinói csatában közel 300 000 ember vett részt…csak a franciák közel 50 000 főt vesztettek.

neofrix baszmacs · 2013.05.22. 10:17:37
Apróság, hogy az ábra a hőmérsékletet Reaumur fokban adja meg: amit -30-nak ír, az Celsiusban -37-nek olvasandó.

Grrr 2013.05.22. 11:11:26
Ebben az infografikában az az érdekes, hogy a borogyinói csata veszteségei (Mozsajszk-nál, 127,100 főről 100,000 főre) nem is látszik olyan drámainak a hadjárat teljes – nem harctéri – veszteségeit tekintve.

zssch · 2013.05.22. 11:14:43
Az van, hogy térképet nem csak olvasni, hanem kontextusba helyezni sem árt.

Ott van rajta a borogyinói csata, a maga 27.000 fős veszteségével, csakhogy Mozsajszk van feltüntetve, mint nagyobb közeli település.

Ha hozzávesszük, hogy a háborús történetírás alapszabálya, hogy a saját veszteségeket felezzük, az ellenségét duplázzuk (de mindenképpen ellentétes irányba csalunk, tehát pl. a sajátba csak a halottakat számoljuk, az ellenségébe a sebesülteket, betegeket és a foglyokat is), továbbá, hogy a térkép készítője francia, így valószínűleg hazai forrásokból dolgozott, a grafika tökéletesen megállja a helyét. A wikipedia szerint a franciák 30 és 60 ezer fő között veszettek (ez valamennyire alátámasztja a felező-duplázó gyakorlatot), tehát a 27 ezer veszteség reális.

A hadseregek létszámáról meg már azért is körülbelüli adatok lehetnek csak, mert akármilyen központi nyilvántartás létezett is, az semmiképpen nem volt naprakész.

Amúgy a posztban nem szerepel, hogy milyen fokban vannak megadva a hőmérsékleti adatok, így a -30 tulajdonképpen stimmel 🙂

NemNick 2013.05.22. 11:15:37
@ananaszkonzerv, @Leo Decimus: korrekt, akartam én is írni valami ilyesmit

Avatar 2013.05.22. 11:22:56
„Térképei hamar népszerűek lettek az országban, sokak szerint nem elsősorban a mérnöki pontosságuk miatt – Minard hajlamos volt a hiányzó adatokat kedve szerint pótolni – hanem a megjelenítés újszerűsége, stílusa véget.”

És hogy a törinácik után egy nyelvtannáci is fikázzon: Véget kellene vetni a végett célhatározó okhatározói alkalmazásának.

doggfather · 2013.05.22. 13:15:56
érdekes egy poszt volt, köszi!

Sir Nyű 2013.05.22. 13:42:52
@Avatar azt akarja mondani, hogy miatt = végett v. révén, de végett != révén, mert végett = valami célból, révén = valami okból kifolyólag 😀 (Nem biztos, hogy a „Véget kellene vetni a végett célhatározó okhatározói alkalmazásának” kitételt mindenkinek van, khm, türelme értelmezni…)

A poszthoz: rém érdekes, hogy odafele hányan meghaltak, visszafele meg ott van a rettenetes hideg, de arányaiban messze nem okozott akkora veszteséget, mint az odamenet. Lehet, hogy hazafelé megették a lovakat?

Avatar 2013.05.22. 19:22:48

@Sir Nyű: még a véget != végett eltérésre is utalni próbáltam. 🙂

hajdú 2013.08.22. 18:30:22
@Sir Nyű: Pedig bizony _arányaiban_ épphogy még nagyobb a veszteség… Odafelé „alig” negyedelődnek Moszkváig (és vannak lecsatlakozók), visszafelé több mint tizedelődnek (hiszen még a visszacsatlakozók is elhullanak)!