A világ legjobb infografikája
Minard térképe Napóleon oroszországi hadjáratáról
Persze tudom, nem létezik legjobb ez, meg legjobb az (speciel feleségből a legjobb az enyém :)), de Minard térképe minden tekintetben megérdemli a legfelső fokot. Ez az ábra majdnem 150 éves és nincs olyan szakmabeli, aki ne hajolna meg nagyszerűsége előtt.
A grafika készítője Charles Joseph Minard (1781-1870) francia mérnök. Dijonban született, matematikát és mérnöki tudományokat tanult majd Franciaország egyik elismert csatorna és kikötő tervező mérnöke lett. Dolgozott Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban. Mérnöki munkája mellett tanított egyetemen majd nyugdíjas korba érve az 1840-es évek közepén (közel 65 éves korában!) kezdett el tematikus térképeket publikálni. Első munkáiban főleg kereskedelmi útvonalak forgalmát, vasúti teher és személyszállítási kapacitásokat jelenített meg.
Térképei hamar népszerűek lettek az országban, sokak szerint nem elsősorban a mérnöki pontosságuk miatt – Minard hajlamos volt a hiányzó adatokat kedve szerint pótolni – hanem a megjelenítés újszerűsége, stílusa végett.
Fő erényének a számok közötti összefüggések azonnali, egyértelmű közvetítését tartotta. A pontos kartográfiai megjelenítés csak másodlagosnak számított. Ha az adatok úgy kívánták, nyugodtan torzított a térképeken. Bármilyen formát használt az adatok megjelenítésére mindig fontos volt valamilyen módon a grafikai elemek méretével jelezni az értékeket.
Habár Minard térképe az oroszországi hadjáratról talán a legismertebb XIX-századi infografika és egyértelműen szakmai csúcsteljesítmény, a maga idejében cseppet sem volt ennyire sikeres. Minard teljesen egyedi módon, a kor gyakorlatát és szabályrendszereit felrúgva alkotott. Nem követett iskolákat és ő sem talált követőkre. Szakmai körökben sokat kritizálták módszerei miatt és gyakorlatilag az összes térképét magán kiadásban jelentette meg.
Az 1860-as években (80 éves korában!) a gazdasági adatoktól a történelem felé fordul. Izgatja a kérdés, hogy az eddig használt ábrázolási technikákkal le lehet-e írni összetettebb történelmi eseményeket. Ennek jegyében két híres hadjáratot is megrajzol. Térképet készít Hannibal Róma elleni hadjáratáról.
A térképen a karthágói hadvezér merész, de kudarcba fulladó vállalkozását láthatjuk, amint az Alpokon keresztül próbál betörni Itáliába (második Pun háború). A hadsereg ábrázolásakor egy megoldással két jellemző adatot is megjelenít. Egy vonallal ábrázolta a csapat mozgását és a haderő nagyságát. Az irány egyértelmű, a nagyságot a vonal vastagsága mutatja. Ez az érték drámaian lecsökken, ahogy a csapatok elérik az Alpok hegyláncait, ahol a harci elefántok nehezen birkóztak meg a hideg, keskeny hegyi ösvényekkel. Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni.
A második térkép bizonyára közelebb állt Minard szívéhez. 31 éves volt, amikor Napóleon serege benyomult Oroszországba, hogy meghódítsa a birodalmat. A hadjárat megjelenítéséhez ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Hannibál térképen. A hódító sereg útvonalát jelző vonal vastagságával jelölte a csapat létszámát. Itt már színeket is alkalmaz. A drapp az előrenyomuló sereg színe, a fekete pedig a reménytelenül visszavonulóké.
Az ábra a vizuális újságírás mintapéldája annak ellenére, hogy nem is újságban jelent meg. Tisztán, áttekinthetően, egyszerű kódrendszert használva mesél el egy komplex, drámai történetet.
Láthatjuk, ahogy elindul az irtózatos méretű sereg (422 ezer fő!). Semmitől sem tartva nyomulnak előre. Kisebb csapattestek leválnak a főseregtől, majd később ismét csatlakoznak az immár visszavonuló társaikhoz. A csapat megy előre, összecsapás nélkül egyre csökken a létszámuk. Az oroszok hátrálnak és felégetik maguk mögött az országot. A franciáknak akadozik az utánpótlása. Borogyinónál összecsap a két sereg, mindkét oldalon nagy az emberveszteség, de Napóleon győz, nyitva a kapu Moszkva felé. A fővárost elfoglalják, de nincs benne sok örömük. Tűzvész pusztít és egyre nagyobb gondot jelent a katonák ellátása. Nem készültek hosszan elnyúló hadjáratra és nem szoktak hozzá a rideg, orosz télhez. Moszkvától visszafelé veszik az irányt. Minard a forduló után újabb adatsorokat mutat nekünk. A grafika alján vonaldiagram mutatja a dátumokat és a hőmérséklet változását. Moszkvánál nulla fokot mérhettek, majd hamar lecsökkent a hőmérséklet –20 alá (leghidegebb érték: –30).
Az embertelen időjárás tovább tizedeli a sereget, végül a 422 ezer főből 10 ezer térhet haza úgy, hogy komolyabb ütközetben nem is vettek részt! Nagyon erős, ahogy a vastag drapp vonal mellé visszatér a vékony kis fekete.
Itt egy részletes katalógus a munkáiról.
Update: a poszthoz szokatlan mennyiségű komment érkezett, melyekben számos történelmi tévedésemre fény derül. A kép teljessége végett teljességéért tessék azokat is elolvasni.
Update II.: Mivel itt az új felületen nincsen komment lehetőség, idekopizom a posztra érkezett reakciókat.
ananaszkonzerv 2013.05.22. 09:28:21
Hello! A szövegben rengeteg a történelmi pontatlanság, most csak két legnagyobbat említem.
„Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni. ” Hannibál serege valóban jelentősen megcsappant az hegyi átkelésben, de ezt pótolta a seregébe belépő észak-itáliai gallokkal és egyéb elemekkel. Ez után 3 nagyobb csatában megverte a rómiakat, köztük az egész római történelem egyik legnagyobb vereségével, a cannae-i csatával, ahol becslések szerint 50 000 róai esett el mindkét konzullal együtt. Ez után még vagy 14 évig maradt Itáliában Hannibál anélkül, hogy ott legyőzték volna.
„Az embertelen időjárás tovább tizedeli a sereget, végül a 422 ezer főből 10 ezer térhet haza úgy, hogy komolyabb ütközetben nem is vettek részt! ” – ez még nagyobb történelmi hiba a szövegben mint a fenti. Mielőtt Moszkvát elfoglalta Napóleon sor került a boronyinói csatára, ami az egész napóleoni háború talán legvéresebb ütközete volt. A becslések a halottak számát 80-100 000 fő közé teszik.
TrollEmber 2013.05.22. 09:30:22
„Isten, ha van:
parasztból lett generális.
Csillagos zubbonyát
célozva tévedünk
mind távolabb portánktól
– hóba, tajgazúgásba.
Ő káprázik folyvást
a fagyban előttünk: Ő,
Kutuzov, Moszkva nélkül.”
Petri György
Leo Decimus 2013.05.22. 09:42:59
„A térképen a karthágói hadvezér merész, de kudarcba fulladó vállalkozását láthatjuk… Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni.”
Már megbocsáss, de ez csak Hannibál itáliai hadjáratának első szakasza. Ezek után még több mint egy évtizedig harcolt -többnyire sikerrel- a rómaiak ellen. A korábbi veszteségeit ügyesen pótolta a fellázadt gall és itáliai törzsekből…hogy aztán Róma ellen vonuljon:) Még háromszor szétverte a római fősereget.
„A csapat megy előre, összecsapás nélkül egyre csökken a létszámuk.” Ehhez képest a szóra sem érdemes borogyinói csatában közel 300 000 ember vett részt…csak a franciák közel 50 000 főt vesztettek.
neofrix baszmacs · 2013.05.22. 10:17:37
Apróság, hogy az ábra a hőmérsékletet Reaumur fokban adja meg: amit -30-nak ír, az Celsiusban -37-nek olvasandó.
Grrr 2013.05.22. 11:11:26
Ebben az infografikában az az érdekes, hogy a borogyinói csata veszteségei (Mozsajszk-nál, 127,100 főről 100,000 főre) nem is látszik olyan drámainak a hadjárat teljes – nem harctéri – veszteségeit tekintve.
zssch · 2013.05.22. 11:14:43
Az van, hogy térképet nem csak olvasni, hanem kontextusba helyezni sem árt.
Ott van rajta a borogyinói csata, a maga 27.000 fős veszteségével, csakhogy Mozsajszk van feltüntetve, mint nagyobb közeli település.
Ha hozzávesszük, hogy a háborús történetírás alapszabálya, hogy a saját veszteségeket felezzük, az ellenségét duplázzuk (de mindenképpen ellentétes irányba csalunk, tehát pl. a sajátba csak a halottakat számoljuk, az ellenségébe a sebesülteket, betegeket és a foglyokat is), továbbá, hogy a térkép készítője francia, így valószínűleg hazai forrásokból dolgozott, a grafika tökéletesen megállja a helyét. A wikipedia szerint a franciák 30 és 60 ezer fő között veszettek (ez valamennyire alátámasztja a felező-duplázó gyakorlatot), tehát a 27 ezer veszteség reális.
A hadseregek létszámáról meg már azért is körülbelüli adatok lehetnek csak, mert akármilyen központi nyilvántartás létezett is, az semmiképpen nem volt naprakész.
Amúgy a posztban nem szerepel, hogy milyen fokban vannak megadva a hőmérsékleti adatok, így a -30 tulajdonképpen stimmel 🙂
NemNick 2013.05.22. 11:15:37
@ananaszkonzerv, @Leo Decimus: korrekt, akartam én is írni valami ilyesmit
Avatar 2013.05.22. 11:22:56
„Térképei hamar népszerűek lettek az országban, sokak szerint nem elsősorban a mérnöki pontosságuk miatt – Minard hajlamos volt a hiányzó adatokat kedve szerint pótolni – hanem a megjelenítés újszerűsége, stílusa véget.”
És hogy a törinácik után egy nyelvtannáci is fikázzon: Véget kellene vetni a végett célhatározó okhatározói alkalmazásának.
doggfather · 2013.05.22. 13:15:56
érdekes egy poszt volt, köszi!
Sir Nyű 2013.05.22. 13:42:52
@Avatar azt akarja mondani, hogy miatt = végett v. révén, de végett != révén, mert végett = valami célból, révén = valami okból kifolyólag 😀 (Nem biztos, hogy a „Véget kellene vetni a végett célhatározó okhatározói alkalmazásának” kitételt mindenkinek van, khm, türelme értelmezni…)
A poszthoz: rém érdekes, hogy odafele hányan meghaltak, visszafele meg ott van a rettenetes hideg, de arányaiban messze nem okozott akkora veszteséget, mint az odamenet. Lehet, hogy hazafelé megették a lovakat?
Avatar 2013.05.22. 19:22:48
@Sir Nyű: még a véget != végett eltérésre is utalni próbáltam. 🙂
hajdú 2013.08.22. 18:30:22
@Sir Nyű: Pedig bizony _arányaiban_ épphogy még nagyobb a veszteség… Odafelé „alig” negyedelődnek Moszkváig (és vannak lecsatlakozók), visszafelé több mint tizedelődnek (hiszen még a visszacsatlakozók is elhullanak)!